Még nem is olyan régen a fogmosás - ha egyáltalán beszélhettünk ilyenről - a gyengébbik nem számára volt fenntartva. Így például a XVIII. században, akik fogaik ápolásával foglalkoztak, dekadensnek számítottak.

Időközben szerencsére - o tempora, o mores - megváltozott a szájhigiénével kapcsolatos nézőpont. Ugyanakkor mindenki tudja: a friss lehelet nemcsak a jó közérzet szempontjából, hanem a szociális kontaktusok során is lényeges szereppel bír. Hiszen ki kedveli a rossz leheletet?
Forrás: dental.hu

Néhányan a nagyobb partikon is gyakran egyedül ácsorognak. Esetleg megkínálják őket egy rágógumival vagy mentolos cukorkával. Ilyenkor felmerülhet bennük a gyanú, hogy talán rossz a leheletük. Önmaguk rendszerint ugyanis nem veszik ezt észre.

Miután a saját szagunkhoz az orr nagyon gyorsan hozzászokik, nem is vesszük észre, még akkor sem, ha az másoknak borzasztóan kellemetlenül hat. A tény az, hogy nagyon sok ember nem is tudja, hogy szájszaga van. A társaságot ugyan bosszantja a kellemetlen szag, de az arra való utalás tabunak számít.

A szájszag egy szociális, valamint egészségügyi kihatásokkal is járó betegség. Ahhoz, hogy sikeresen küzdjünk ellene, először is az okot és a kialakulásának helyét kell megállapítani. Ebben a fogorvosnak nagyon fontos szerepe van - a halitosisesetek 90%-ának a forrása ugyanis a szájüregben található.
Forrás: dental.hu

Garantáltan működő megoldás a szájszag kezelésére, mindössze napi néhány perces ráfordítással, azoknak, akik eddig hiába tettek meg mindent, hogy leheletük friss legyen.

Fordult már elő Önnel, hogy egy fontos találkozó előtt elbizonytalanodott? A tenyerébe lehelve próbálta megvizsgálni leheletét és az eredménytől függetlenül, végig ott motoszkált valahol legbelül, hogy vajon biztos minden rendben van-e. Merjek közelebb hajolni, merjek kezdeményezni? Ezek a gondolatok valószínűleg mindenkiben felmerülnek; teljesen természetesek, hiszen mindannyian meg akarunk felelni az elvárásoknak és ösztönösen rettegünk a kudarctól.

Mai társadalmunkban nagy hangsúlyt fektetünk a személyes megjelenésre és az interperszonális kapcsolatokra. Ebben az összefüggésben a szájszag a párkapcsolatokban vagy a munkahelyen gondokat jelenthet, és a szociális elszigetelődés kiváltója lehet. Becslések alapján a testszag után a rossz lehelet a második legfontosabb faktor, ami véleményünket a másik emberről befolyásolja.

Ez a viselkedési minta evolúciós okokkal magyarázható. Már a barlangban lakó ősemberek is életfontosságú döntéseiknél - mint például a táplálékaik kiválasztása - a szaglószervükre hagyatkoztak. A rossz szagok vagy a bűz azt jelezték, hogy „Megállj! Ez nem jó neked!”. Hasonló folyamatok zajlanak le manapság a bemutatkozó beszélgetések során is. Ha a pályázónak rossz a lehelete, az első reakció, még ha talán nem is tudatosul, ugyanaz: ez az illető nem jó!

Az előző század 40-es és 50-es éveiben vizsgálták meg először tudományosan a szájszagot. Időközben a jelenséggel kapcsolatos ismereteink extrém módon szaporodtak. Ugyan különböző extraorális területet hoztak összefüggésbe a szájszag keletkezésével, például a felső és alsó légutakat, az emésztőtraktust, a veséket és a májat, a rossz lehelet oka az esetek 90%-ában a szájüregben keresendő. Ezáltal a fő felelősség a diagnózis és a kezelés szempontjából a fogorvosra hárul.